2014. január 30.

II.27- Eltudta velem hitetni hogy van fény a sötétség mögött


***Harry***

Leültem az egyik hátsó boxban, izgultam és izzadt a tenyerem. Mintha egy első randis tinédzser lennék, pedig itt nem volt szó semmi féle szerelemről, sőt ha nem lenne muszáj még el se jöttem volna. Irritált a tudat hogy Anne-nek hazudnom kell, mi lesz ha megtudja?! Hiszen énekesi karrieremnek híven tudom hogy valamikor a média már világszemléletre hozza az éppen olyan kínos képeket mint amikor itt ülök, egyedül, majd egyszer csak megjelenik Kendall. Akiről mostanság elég sokat csámcsog a sajtó.
-Styles.- hangja térített vissza  a valóságba, és fájdalmas sóhaj hagyta el a számat.
-Kendall.- lazán megöleltem, és egy hirtelenjéből jött csókot, hárítottam. Ezáltal az arcomon csattant el.
-Mivan veled?- vont kérdőre majd helyet foglalt.
-Mit szeretnél?- nem akartam kerülgetni a forró kását, így egyből a lényegre térve néztem mélyen a szemeibe.
-Ez egyértelmű.- nevetett fel. - Téged.- lágy hangja simogatta a fülemet, de nem engedtem a csábításnak, nem volt szabad.
-Mi történt veled? Hol van az a híres Styles, aki annyira be volt indulva a vörös csipke csodára ami a testemen díszelgett?- tűsarkújával óvatosan simított végig a combomon, ezzel feszegetve a határaimat.
-Kendall, ez egyszeri alkalom volt.- magyarázkodtam.
-Egyszer 5?- magabiztos mosollyal folytatta tevékenységét oda lent, és közben babonázott a szemeivel.

***Anne***

Harry már vagy egy órája eltűnt a dolgozóban, kíváncsiságom felülkerekedett rajtam és szép lassan kezdtem el az ajtó felé sétálni. Benyitottam, de csak a meleg csend ami fogadott.
-Harry?- körbe néztem, és még magam se tudom még is kitől kellene választ kapnom.
Hirtelen fordultam meg és az egyetlen ember aki egy szobában tartózkodót velem az Zayn volt. Keresgélt valamit a fán, gondolom egy cukrot, amit elmajszolhat amíg Pezz nem figyel.
Mosolyogva léptem mellé, és ő is egy nagy vigyorral emelte rám a tekintetét.
-Harry-t nem láttad?- érdeklődtem.
-Nem.- megrázta a fejét, és tovább keresgélt.
-És sejtésed se lehet merre található?- érdeklődtem tovább. Zayn csak a fejét rázta, én pedig lemondóan arrébb álltam.
-Hívjuk fel.- lépett be a szobába Niall is.
-Jó ötlet.- telefonomért nyúltam a kis asztalra, leültem a kanapéra Niall pedig mellém ült.
Kikerestem a nevét majd elkezdtem csörgetni. Nem válaszolt.
Vagy ötször próbáltam mikor már Zayn is felfigyelt, és érdeklődve jött közelebb.
-Semmi.- elkezdtem aggódni. Talán baja esett?
-Várj megpróbálom én.- mosolyodott el Zayn, majd elő halászta a mobilját, és ő is hívni kezdte.
-Harry?- szólt bele Zayn.
-Ott van?- érdeklődtem suttogva mire Zayn csak bólintott. Vadul mosolyogni kezdtem majd elkértem a telefont, közben pedig Harry magyarázott.
-Figyelj, senkinek sem szólhatsz csak a fiúknak. Ann-nek pedig egy szót sem, érted? Megpróbálom Kendall-t gyorsan lezárni.- hadarta.
-Tessék?- szólalt meg, mire Harry ijedtében egy elég kacifántos szitkozódást ejtett meg.
-Milyen Kendall?- akadtam ki.- Harry, válaszolj!-kezdtem el már szinte üvölteni, és küszködtem a kitörő könnyeimmel.
-Anne, had magyarázzam meg.- védekezett, de én Zayn kezébe nyomva a telefont pattantam fel a kanapéról és amilyen gyorsan lehet indultam fel az emeletre.
-Héj.- állított meg Liam, miközben én zokogva próbált arrébb tolni hogy feljuthassak a szobába.
-Engedj el.- szólaltam föl.
-Nincs köztük semmi, Anne. Hidd el nekem.- nyugtatott, de még idegesebb lettem.
-Te tudtál róla?- megálltam egy percre.- Te tudtad, és nem szóltál?- ahol értem a mellkasát ott ütöttem, de mintha meg se rezzenne, csak szorosan fogta a két karom.
-Anne.- szólt rám.
-Ugyan olyan vagy mint Harry.- löktem rajta egyet ezáltal utat nyertem. Gyorsan kapkodtam a lábaim, és felérve magam mögött erősen bevágtam az ajtót. Az ajtónak nekidőlve zuhantam a földre és mérhetetlen zokogásba kezdtem.

***Harry***

-Istenem, de egy seggfej vagy.- szólalt föl Liam hangja a telefonban.
-Hol van Anne?- nyugodtan kérdeztem, bár már nagyon a penge élén táncoltam.
-Szerinted? Fönt a szobában zokog, mert te megint egy idióta vagy.- elpattant a húr, és mint egy bomba robbant bennem minden.
-Minek kellet felhívni? Direkt megkértem hogy találjatok ki valamit, erre Zayn felhív. Normálisak vagytok? Ennyit számít a kérésem?- felpattantam és kiviharzottam a kávézóból.
-Talán ha nem lennél ennyire önző, akkor elmondtad volna neki... és nem kellene titkolózni.- rám nyomta a telefont. Beszálltam az autóba, és idegesen csapkodtam a kormányt. Hogy lehettem ekkora barom?

***

Ahogy beléptem az ajtón, kínos csönd fogadott. Mindenki a nappaliban foglalt helyet, és ahogy beléptem rám kapták a tekintetüket. Liam ahogy meglátott egyből elfordult és inkább a telefonját nyomkodta. A lányok szomorúan pislogtak rám. Josh volt az egyetlen aki eltátogott egy "Sziá"-t és egy biccentéssel tovább nyomkodta a laptopon a billentyűket.
-Anne?- kérdeztem, mire Liam felnevetett.
-Fent! Hol máshol?- idegesen fakadt ki, majd a telefont az asztalra vágva elment mellettem.
Kettesével vettem a lépcső fokokat és reménykedtem abban hogy nem tettem szegény lány lelkében sok kárt. Az ajtóhoz érve, meglepetésként ért hogy nincs zárva. Lassan nyitottam be, és próbáltam nem lerohanni.
-Anne.- hangom olyan lágyan csengett, amennyire csak lehetett.  Az ágyon ült és a szemét törölgette egy zsebkendővel. Körülötte meglehetősen sok össze gyűrt ugyan ilyen zsepi volt található, előtte pedig a laptopom. Rám emelte vörös tekintetét, és a hideg futott végig a hátamon, hogy így kellett látnom.
-Sajnálom.- nyögtem ki, majd lassan leültem mellé az ágyra. Elveszve egymás tekintetébe, szipogott majd egy sóhaj után megszólalt.
-Miért?
-Figyelj, több mint fél évig voltál távol... és nem tudtam hogy vissza jössz-e, hisz az anyád megtiltotta. Magam alatt voltam, elég mélyen benne voltam a szarba, és ő volt abban a pillanatban velem.
-Szóval kihasználtad.- nevetett fel.
-Nem, nem.- vágtam rá. -Anne, figyelj ennek már akkor réges-rég vége volt mikor megtudtam hogy itt vagy a városban. Érted?- kezeim közé fogtam parányi tenyerét, majd belecsókoltam.
-Miért nem mondtad el?- szemei csillogtak a könnytől, és tudtam hogy ez most elég nagy szakadék lesz a kettőnk kapcsolatában. Nem akartam hogy minden ami eddig felépült, össze dőljön.
-Mert nem akartam hogy esetleg kiakadj, és itt hagyj. Azt hittem soha többé nem látom ezt a lányt.- őszintén beszéltem, és reméltem hogy hisz nekem.
-Harry, én nem értelek.- rázta a fejét.
-Nem kell megértened, ez már a múlt. Inkább mond hogy megbocsájtasz.- próbáltam magamnál tartani kis kezét, de amilyen szép olyan akaratos is, így folyamatosan azon volt hogy vissza húzza magához.
-Nem kell bocsánatot kérned.- megtörölte a szemeit.
-Akkor nem vagy mérges.
-Eddig sem voltam mérges.
-Hát akkor?
-Szimplán csak megbántott.- ledermedve figyeltem ahogy lassan lemászik az ágyról, majd a fürdőszobába megy. Utána akartam indulni de magára zárta az ajtót, és nem akartam zaklatni sem. Ordítani tudtam volna magammal, sőt szerintem Liam helyébe még be is húznék magamnak egyet, de ő nem ilyen és ez itt most talán jobb is.
El nem tudom mondani szavakkal, mennyire sajnálom hogy találkoztam Kendallel, de még jobban sajnálom azt hogy ezt eddig eltitkoltam, mert ha elmeséltem volna neki, akkor talán most nem hidegült volna el ennyire tőlem. Érezhetném forró csókjának édes ízét, és ahogy a hajammal játszik az ujjaival. Minden olyan lehetne mint 3 órával ezelőtt, mindent tökéletes lehetne. Anne kijött a fürdőből, majd elindult lefelé. Szó szerint átnézett rajtam, bár ezt meg is értem. Követtem így nem sokkal később én is lent találtam magam. Levettem végre a cipőmet és a kabátomat is , közben pedig akaratlanul is hallgatózni kezdetem.

***Anne***

Hogy mit érzek most? Haragot, gyűlöletet? Nem. Egyszerűen csak csalódott vagyok és szomorú. Olyan ember vert át, akire még az életemet is rá bíznám. Az az ember aki elhitette velem hogy lehet szép egy borús nap, és hogy van olyan hogy boldog jövő. Egy olyan fiú aki az amnéziám előtt együtt élt velem, ismer kívül-belül... mindent tudhat rólam. Én ? Én, pedig alig ismerem, belecsöppentem egy olyan világba amibe nem akartam. Szeretem ez tény és való, de úgy kellett megismernem mint egy kötelező embert a szerelmi életemben. Köteles voltam, és ezt akkor nem bántam. Éreztem amit kellett, de félek hogy ez most elmúlt... és ha ennyitől el tud múlni akkor itt valahol baj van. Nem tudom, és nem is szeretném, mi történt akkor csak a mára szeretnék koncentrálni és arra hogy végre rendesen egyenesbe hozzam ezt az egészet ahova kerültem.
Beléptem a nappaliba ahol hirtelen minden szem rámszegeződött. Egy halvény mosolyt varázsoltam arcomra, és vártam hogy valaki végre megszólaljon.
-Jól vagy?- Pezz volt az első bátor jelentkező aki felállva elém lépett és szorosan megölelt.
-Fogjuk rá.- mosolyogtam. Mintha semmi se történne, mintha minden rendben lenne. A frászt.
-Figyelj, én nem akarom hogy rosszba legyünk.- elváltam Perry-től és a hang felé vezetettem minden figyelmem.
-Liam, ha akarnék se tudnék rád haragudni. A barátodat védted és ez így van rendjén, majd lesz valahogy.- karjaiban kötöttem ki amit ő mosolyogva fogadott el.
-De azért remélem a mai koncert még áll.- halk nevetés hagyta el a számat, ami Liam mellkasát súrolta olyan közel voltam hozzá.
-Ab, ha akarnék se tudnék nemet mondani, de van egy jó ötletem.- fordultam a többiek felé.
-Meg próbáljuk elintézni hogy mindannyian elmehessünk, utána pedig csapunk egy hatalmas bulit valamelyik rom kocsmában.- ajánlottam fel az ötlete. Mindenkinek felcsillant a szeme, de tudtam hogy meglepődtek. Hisz még én is gyorsan találom ezt az igyuk le magunkat dolgot, de most ez volt az első ötletem arra hogyan tegyem túl magam ezen a napon.

-------------------------------------------

Drága egyetlen Olvasóim!

Kisebb feladatot szeretnék rátok bízni, sőt talán mondhatnám annak is hogy vegyetek részt a blog életében. Ez annyiból állna hogy egy dalt válasszatok Anne és Harry jelenlegi bajlódásának. Tudom viccesen hangzik, de tényleg számítok rátok. A zene lenne a blog főcímdala odafönt :)
A lényeg vagy is a feladat hogy a zene címét és előadóját - majd a youtube linkjét hogy megtudjam hallgatni- megjegyzésbe küldjétek el nekem :)
Számítok rátok, és Anne és Harry is ;) ♥

Txx



3 megjegyzés:

  1. Nagyon jóóó rész!! :)) <3 Itt a zene: John Newman http://www.youtube.com/watch?v=O1CYi_N9AfE Nagyon jóóó zene!! És azt akarom kérdezni hogy most mér hoztál ilyen sokára részt?? De télleg nagyon szeretem a blogodat!! <33 Best!! *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szerintem tartottam az egy hetes szüneteket :D örülök hogy tetszik :)

      Törlés