Part 9.- Mert te soha sem lehetsz az enyém ...!

Már egy fél éve kint élek Londonban, és imádom. 3 hónapja folyamatosan a fiúkkal vagyok, éjjel-nappal. 
Harry felé próbáltam közeledni, de vagy nem akarja észre venni vagy sík hülye. De nem baj én még így is szeretem. Ma át megyek a fiúkhoz aztán este pedig találkozóm van. Hogy ki az .. ? Sam, a munka társam .. sokat szoktunk nevetni és hülyülni, de a fiúk nem tudják... se azt hogy "barátok " vagyunk se azt hogy este találkozom vele. De nem is szeretném az orrukra kötni, tudom nem szép dolog.. de én nem fogok vele "kérkedni" ... mint ahogy Harry teszi , minden egyes alkalommal.

-Sziasztok!-léptem be az ajtón. Mindenki a kanapén volt...!

Szerintem észre se vették hogy bejöttem, így elővettem a fényképezőgépemet és kattintottam párat, a 3-4 vakuzásnál észre vettek és Niall volt az első aki felugrott és megölelt. 

-Sziaa Anne!-mondták egyszerre a többiek. 

-Sziasztok...-szóltam és lepakoltam a táskám az egyik fotel mellé majd bele huppantam. -Mit játszotok ? -kérdeztem, de nem jött válasz.

-Figyelj Ann, segítenél nekünk...-kezdte el Zayn, de Louis közbe vágott.

-Vagy is csináltunk neked egy meglepetést!-kiáltott fel és nagyban mosolygott.

-Uhh , köszi !-mosolyogtam.-És mi az ? -néztem körbe.

-Hát a konyhába van és meg kellene főzni..-kezdet bele Niall.

Én felnevettem és elindultam a konyhába.

-Szóval, csináljak nektek kaját ?-kérdeztem majd körül néztem a hűtőben. 

-Aztaaa, olvasol a gondolatunkban!-nevetett Liam.

-Köszii Anne, imádunk..! -mondták egyszerre és tovább játszottak.

Gyorsan össze ütöttem egy kis milánóit majd meg terítettem az asztalt, de csak 5 személyre... és ez feltűnt Liamnak is.

-Te nem eszel ?-kérdezte mikor harmadszorra és végig nézet a megterített asztalon.

-Öhhh, nem! Dolgom van!- s lenéztem a földre.

-Mi ? És akkor nem is maradsz ?-pattant fel Niall a kanapéról majd ő is csatlakozott Liam mellé.

-Nem ... mert 8-ra ott kell lennem az étterem előtt.-mondtam majd elindultam a táskámért.

-Minek mész étterembe?-kérdezte Harry kicsit unottan , de látszódott  a szemein hogy nagyon is érdekli hogy minek és kivel megyek.

-Mert találkozom .... Sammal!-jelentettem ki , és a táskámat felkapva már indultam is volna ki.

-Jó rendben, de vigyázz magadra!-mondta Niall, majd adott egy ölelést.

-Rendben! Sziasztok!-majd kiléptem az ajtón. A fiúk vissza köszöntek, majd szerintem leültek kajálni mert már csak azt hallottam hogy " ad ide a tálat... nem nekem ad.... háhá nálam van " és ehhez hasonlók! Elnevettem magam és elindultam sétálva haza. Mikor kiléptem a kapun észre vettem hogy Harry szalad felém.

-Figyelj, minek találkozol te Sammal?-kérdezte és közben neki dőlt a kapunak.

-Te minek találkozgatsz annyi lánnyal ?-néztem rá és ezáltal nálam le is volt zárva a téma, és elindultam. Viszont furcsálltam hogy Harry nem válaszolt csak lesütött szemekkel bement. 

Felértem a szobámba, gyorsan elkészülődtem majd elindultam az étterem felé.

Már ott voltam 3/4 nyolckor. Gondoltam nem megyek be hisz lassan Sam is megérkezik, megvárom ide kint.

Mikor meg láttam Samat elcsodálkoztam. Nagyon helyes volt, és ahogy mosolygott.... ez más volt mint amikor a Nando's-ba hülyéskedünk... most a szemei is más hogy csillogtak. Megöleltük egymást és bementünk az étterembe. Leültünk, megrendeltük a kaját majd elkezdtünk beszélgetni. Nekem ki kellett szaladnom a mosdóba így egy gyors elnézést kéréssel eltűntem az üveg fal mögött. Gyorsan meg igazítottam a sminkem és a hajam, majd vissza mentem. Kiléptem a fal mögül majd a lábam oda fagyott a földhöz. Harry állt Samal szemben és valami nagyon nem tetszett neki mert már szikrát szórtak a szemei. Én gyorsan oda rohantam majd elég idegesen felkérdeztem Harryt.

-Te meg mi a francot keresel itt ?-néztem rá.

-Érted jöttem!-szólt és csuklómnál fogva megszorított majd elindult kifelé. Én felszisszentem és kiakartam volna rántani a karom a szorításából , de valahol a belső énem egy kis része majd elolvadt Harrytől. 

-Héj, enged el a lányt! Ő most velem van!-szólt rá Sam Harryre.

Harry mit sem hallva ment kifelé, engem magával húzva. Mikor elértük a kocsiját én kirántottam a csuklóm a kezéből.

-Harry, mit művelsz ? Minek jöttél ide ?-kérdeztem és megálltam.

-Szállj be a kocsiba!-jelentette ki, de én nem mozdultam.-Szállj be abba a rohadt autóba, mert nem állok jót magamért!-nézet rám és már szállt is be. Én pedig egy kicsit megijedve ugyan így cselekedtem.

Mikor már mind ketten bent ültünk, észre vettem a lábamnál heverő üres Jack Daniels-es üveget. Ekkor rá néztem Harryre aki csak előre bámult. 

-Harry jól vagy ?-néztem rá és szinte nem értettem semmit.

-Nem , nem vagyok jól !- jelentette ki dühösen. -Miért kellet neked ezzel találkozni ? -nézett rám!

Nem szóltam semmit csak néztem a földön heverő üres üveget.

-Hahóó .. minek ?-kérdezte ismét, de már egy kicsit erősebb hangsúllyal!

-Te minek találkozgatsz annyi lánnyal ?-kérdeztem , majd vártam az értelmes magyarázatot, de nem jött semmi. Be indította a  kocsit , és elég gyorsan kezdte el vezetni. Kompletten száguldoztunk London utcáin.

-Harry , nyugodj meg ! És állj félre .. kérlek! - szóltam mikor már láttam hogy elhagyjuk Londont.

-Azt kérdezted, miért találkozgatok annyi lánnyal!-kezdte el mondani mire én rá néztem és láttam ahogy egy könnycsepp gördül le az arcán. -Azért mert te soha sem lehetsz az enyém !-jelentette ki , mire bennem megállt a vérkeringés is és csak bámultam rá! 

-De , Harry ..!-szólaltam meg , de egy éles fény elvakított , és már csak arra emlékszem hogy egy irtó nagy csattanás jött  és a  mentők szirénái szólnak a csendes éjszakában. Majd elsötétült minden!