2013. augusztus 5.

Part 30!.- Emlékek merre vagytok?

Hát sziasztok :) Elérkeztünk az utolsó részhez , nagyon izgatott voltam mikor ezt a részt írtam, mivel próbáltam jó helyen abba hagyni ...! Nem kell senkinek sem megijedni-e a blog folyatódik! Csupán "második" évada lesz:) ♥ Nagyon köszönöm, az idáig íródott komikat és a pipák sokaságát... köszönöm a 20 felíratkozott is :) A második évad első része akkor lesz látható ha erre az utolsó részre, meglesz a 20 pipa vagy a 20 komment ... az az hogy az összes felírakozó ír vagy pipál :DD Én már nagyon várom a második részt, remélem ti is :D És  hogy mikor jön, az csak rajtatok múlik ;) ♥♥♥ komentben ha akarjátok leírhatjátok hogy ti mit reméltek a folytatástól :D
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

*Harry*

Nagyon aggódóm Anneért. Nem tudom hogy hol van , a telefont se veszi fel ... senkinek.
-Jól vagy?-lépett ki az ajtón Niall és leült mellém.
-Szerinted?-förmedtem rá.
-Bocs, de most ne velem bunkóz!-jelentette ki és már ment is volna vissza a házba de én utána szóltam.
-Sajnálom! De megfeszülök az idegtől hogy nem tudom hol van ... és hogy jól van-e egyáltalán.-mondtam és bámultam az előttem elterülő sötét aszfaltot.
-Ne aggódj! Nem lesz semmi baja, lehet csak dugóba keveredett...-szólt Niall, de ezt ő se nagyon hitte el magának.
-Az éjszaka közepén?-kérdeztem értetlenkedve, de tudtam csak azért mond ilyeneket hogy megnyugodjak.
-Jó tudom..-sütötte le a szemét.-Én is aggódom érte...-mondta és ismét leült mellém.
Csak szótlanul ültünk egymást mellett és bámultuk az előttünk elterülő sötétséget. Már egy ideje kint ülhettünk mivel Zayn jött szólni hogy bent a melegben is lehet várakozni...! De én csak megráztam a fejem, én akarok az első lenni aki újra látja Annet épségben és vidáman. Niall bement egy tejeskávét inni, én pedig tovább ücsörögtem kint. Már vagy hajnali fél kettő lehetett mikor a fiúk sietve rohantak ki az ajtón és Lou majd nem át esett rajtam. 
-Mi történt?-pattantam fel és elindultam utánuk. 
-Meg találták a taxit amiben Ann utazott...-mondta Liam és már szinte futva mentünk az autóhoz.
-Én vezetek..-léptem oda a kocsihoz és elkértem Lindától a kulcsokat.
-Rendben!-vágta rá Zayn és már be is szállt.
Az úton senki sem szólt egy szót sem, csak néha Linda szólt hogy épp merre kanyarodjak. Mikor megérkeztünk a rendőrök és a mentők már a helyszínen voltak. A fiúk és Linda oda siettek a rendőrökhöz én pedig a mentő autó felé vettem az irányt. Reménykedtem hogy Anne ott fog ülni sértetlenül és semmi baja nem lesz. Mikor oda értem nem láttam mást csak a taxi sofőrt.
-Hol van Anne?-léptem hozzá idegesen és legszívesebben letéptem volna az arcát a helyéről.
-A kis csaj?-nézett rám értetlenkedve majd egy óriási vigyor ült ki az arcán.-Már valahol az árokban fekszik!-nevetett, bennem pedig felszaladt a pumpa. Szó szerint neki mentem a fickónak, a mentősök szedtek le róla. Ketőtt tudtam az arcába ütni. Bár ha a mentősök nem jönnek akkor tuti hogy a fickó ott végzi helyben.
-Harry nyugalom!-szaladt felém Lou, és a kezemnél fogva elrángatott onnan.
-Ez a szemét....!-mondtam és fájdalmamban könnycseppek gördültek le az arcomon.
-Haver, ha szét vered az embert attól Ann még nem fog előkerülni! A rendőrök követik a vért, amit elvileg Ann hagyott maga után .. nem juthatott messzire..-mondta Louis szomorúan és vissza tekintett a rendőrökre.
-Vér?-hagyta el a számat a kegyetlen szó és belegondoltam hogy most kitudja Anne mennyire szenved ... és úgy fogják megtalálni hogy a vércseppjeit követik. Borzasztó.
-Nem sűrű, szóval semmi komolyabb ... de sietniük kell mert már csöpög az eső!-nézett az égre Louis és vissza ment megkérdezni haladtak-e már valamit a kereséssel.
-Kérlek Istenem, most ne hagyd hogy baja legyen!-mondtam halkan és a földre hulló eső cseppeket néztem.
Elindultam, csak sétáltam és próbáltam követni Anne nyomait. Egy idő után elveszítettem minden reményt és már csak az ösztöneimre hallgatva sétáltam előre. A lámpák alig adtak valami fényt, az eső pedig már zuhogott. Mikor már feladtam a rá találást egy testet láttam heverni a földön. 
-Anne...!-rohantam oda, és próbáltam valahogy felébreszteni. -Kérlek most ne hagyj itt.. kérlek.-mondtam és a könnycseppek ismét elhagyták a szemem.-Anne kérlek.-kérleltem, de nem mozdult.Szorosan magamhoz húztam és felvettem az ölembe. Szinte már rohantam vissza a rendőrökhöz és a mentőautóhoz. Mikor megláttam a szirénák fényeit, kiabálva jeleztem hogy megtaláltam. Mindenki elkezdett felém rohanni. Annet a mentő autóba fektettem és vártam hogy a mentősök valamit mondjanak az állapotáról. 
-Nincs eszméleténél, sürgősen kórházba kell vinni.-jelentette ki az egyik mentős és már tolt is minket el az autótól hogy betudja csukni az ajtaját.
-Bemehetek vele?-kérdezte Linda, mire a mentős csak bólintott. Linda gyorsan beszállt és mi már csak az elhaladó mentőautót láttuk magunk előtt.
-Utánuk kell mennünk!-jelentettem ki és a kocsi felé vettem az irányt.  A fiúk engedelmeskedtek és azonnal beszálltak. A kórházig szinte padlóig nyomtam a gázt, nem érdekelt senki és semmi, csak is Ann.

*Linda*

Annet egy óriási ajtó mögé vitték, nekem pedig kint kellet várakoznom. Az orvos egy bő fél óra múlva kijött és közölte velem a hírt.
-A lánya  agyrázkódást szenvedett..-kezdett bele Dr.Marks de én közbe szóltam.
-Az az?-kérdeztem félve, és reméltem hogy semmi komolyabb károsodást nem szenvedett Ann.
-Emlékezett kiesése van, nem emlékszik semmire...Vannak dolgok amik megmaradtak, például az írás, olvasás, számolás... !-mondta a doktor.-De vannak amikre vagy esetleg akikre nem emlékszik. Ha eszébe juttatják a dolgokat akkor egy idő után vissza jön minden, de lehetnek olyan emlékképek is amik örökre eltűntek.-szólt és egy nagyot sóhajtott.-Sajnálom.
-De ugye rám emlékszik?-kérdeztem félve, és egy világ omlott össze bennem mikor a doktor szavai újra és újra visszhangozni kezdtek a fejemben.
-Persze, most is magért küldött.-mondta egy halvány mosollyal mire én besiettem a szobába ahol egyetlen lányom feküdt.
-Szia kicsim!-köszöntem kedvesen és leültem az ágya szélére. Megfogtam a kezét és szorosan tartottam az enyémmel.
-Szia anya!-mondta fáradt hangon.-Apa és Levi hol vannak? És a nagyi?-kérdezte halvány mosollyal. Én őrültem hogy ránk emlékszik, és még jobban őrültem hogy a fiúkra már kevésbé. Mivel mióta feltűntek az életünkben csak a baj van. Sose látom a lányomat és mindig ezzel a Harry gyerekkel van. Kint él Londonban és alig beszélünk... de most kaptam egy esélyt Istentől hogy ezen változtassak.
-Mindenki otthon vár rád!-mosolyodtam el.
-Missis Clever... kifáradna egy percre?-lépett be az ajtón az egyik ápoló én pedig eleget téve a kérésének kimentem.
-Hello Linda ... hogy van Anne?-léptek elém a fiúk. Én pedig egy nagyot sóhajtva válaszoltam.
-Jól van!-jelentettem ki.
-Be mehetünk hozzá?-kérdezték és már indultak is volna be, de én eléjük álltam.
-Nem... arra kérlek titeket hogy tűnjetek el ... menjetek vissza Londonba és soha többet ne gyertek vissza!- mondtam nyersen és egy mély lélegzett után folytattam.- Anne a lányom és meg fogom védeni mindenféle katasztrófától és médiai botránytól... emlékezett kiesése van ... nem tudja kik vagytok, nem emlékszik egyikőtökre sem! Szóval most utoljára mondom el nektek ... ha még egyszer felbukkantok a lányom életében nem állok jót magamért.-jelentettem ki.
-Ezt nem teheted meg velünk Linda... Anne Harry felesége, a mi legjobb barátunk!-mondta Liam idegesen és beakart lépni az ajtón, de Linda megint utunkat állta.
-Azt mondtam takarodjatok a lányom életéből! És Anne nem lesz holmi pop sztár felesége!-mondtam, és közben Harry szemébe néztem.-Üljetek fel az első gépre, és lese szálljatok Londonig.. vagy nekem tök mindegy hová mentek. De a lányom közelében egyikőtöket sem akarom meglátni!
-Az egész világ ismer minket, előbb-utóbb észre vesz minket és akkor újra együtt leszünk!-mondta Harry és a fiúkkal együtt elindult a kijárat felé. 

*Anne nagymamája/ Ildikó*

Hajnali fél négy, és én már a teámat szürcsölgettem a kórházi szobámban. Ma reggel 8-kor kiengednek saját felelősségre. Már alig várom hogy láthassam az unokám és a többieket. Mikor befejeztem a teám, feljebb ülve az ágyon elővettem a kedvenc könyvem és olvasni kezdtem. A könyvet még Annetől kaptam, és azóta is a kedvenceim között tartom. Belemélyült olvasásom egy ismerős hang, vagy is inkább hangok törték meg.
-Segíteni-e kell!-lépett be a szobába Harry és mögötte pedig a többi fiú.
-Szerbusztok!-mondtam mosolyogva, és meglepetten néztem végig az arc kifejezésükön.-Mi a baj?-kérdeztem és a könyvet a szekrényre tettem az ágyam mellé.
-Anne balesetet szenvedett, emlékezet kiesése van ... nem emlékszik ránk és Linda megtiltotta hogy emlékeztethessük Annt a velünk történt dolgaira. Azt mondta hogy nem láthatjuk őt, és hogy nem mehet hozzá Harryhez!-vázolta föl a helyzetet hadarva a kis szőke.
-Micsoda? Uram segíts meg!-mondtam és eszméletlen gondolkodásba kezdtem. -Szegény lány, az anyja nem normális...!-jelentettem ki.
-Látjuk!-válaszolta Harry és folytatta izgalmas tevékenységét, az ablakon kifelé való bámulást.
-És mit akartok csinálni?-tettem fel a kérdést, és reménykedtem hogy nem akarnak megfutamodni.
-Vissza kell mennünk Londonba, a turné miatt.-mondta szomorúan Zayn és leült az egyik székre, homlokát megtámasztotta a kezével és okos-telefonját kezdte el vadul nyomkodni, szó szerint már verte az ujjával a készüléket.
-Nem mehettek el, Annenek szüksége van rátok!-mondtam és kibújtam a paplan alól, lábam óvatosan belecsúsztattam a papucsba és kifelé vettem az irányt.
-Most meg hová megy?-kiabált utánam Liam, majd mindenki elindult a nyomomba.
-Az irodába.-jelentettem ki és biztos voltam a tervemben.
-De minek?-kérdezték már szinte egyszerre.
-Tudom, titeket hív a kötelesség, én viszont segítek. Menjetek csináljátok amit kell én pedig megpróbálok minden tőlem telhetőt megtenni. De elég nehéz lesz, szóval kérlek titeket, menjetek vissza  a szobámba... mindjárt jövök én is. Mindenről be kell számolnotok ami veletek történt... és köze van Annehez. Mindenről!-hangsúlyoztam az utolsó szót és bekopogtam az irodába. A fiúk után néztem még mielőtt becsuktam volna az ajtót... teljesítették a kérésem és a szobámba mentek.
-Jó reggelt Mr.-mondtam majd megálltam az asztala előtt.
-Ildikó..-csillant fel a szeme.-Csak nem meggondolta magát?-nevette el magát és elém csúsztatta a dokumentumot, majd egy tollat helyezett rá.
-Akkor minden úgy lesz ahogy meg beszéltük? Nem ver át?-kérdeztem és a tollért nyúltam.
-Én magát? Soha!-nevette el magát.-Teljesen biztos vagyok abban amit mondtam, a gyógymód a felépülésre ott van, a klinikán.. már csak elkel oda jutnia.-mondta báj vigyorral.
-A pénzt már meg kapta?!-mondtam és alá firkantottam a papírt.
-Természetes, gyorsan és tisztán ... ahogy szeretem.-szólt és a papírt egy dossziéba helyezte a tollat pedig a fiókjába hajította.-Rendben, akkor köszönöm, és várom az információkat!
-Én köszönöm.-majd kimentem az ajtón.
Vissza mentem a szobába és a fiú óriási regélésbe kezdtek, elmeséltek mindent amit csináltak, amit Annenek mondtam utoljára.. vagy is ami sokat jelentett neki. Minden szavukat elmentettem az agyam egy kis részébe, és bíztam hogy Anne szintén ugyan ezt tette az évek alatt. A fiúknak indulniuk kellet, és már én is szabad voltam.
-Rendben, akkor majd még hívjuk önt!-mondta Harry és megölelt.-Köszönöm, kérem emlékeztesse a feleségem hogy ő a mindenem ...kérem.-könyörgött szinte már suttogva.
-Meg ígérem, meg teszek mindent ami tőlem telik!- mondtam és minden fiúnak adtam egy ölelést. Haza vittek majd onnan már csak a repülő téren szálltak ki.
Haza érve egyből felhívtam Lindát és mint aki semmit sem tud meg kérdeztem hogy mi újság. Elmondta minden egyes részletét a történetnek, egyet kivéve... hogy meg tiltotta a fiúknak a kapcsolat tartást Annel. Nem is ő lenne, ha ez nem így történt volna. 

*Anne*

Két röpke hét után kiengedtek, én pedig boldogan léptem be a szobámba. Minden úgy volt ahogy anya elmesélte, így tisztán tudtam rá emlékezni. Elmesélte azt is hogy autó balesetet szenvedtem haza felé jövet a nagyitól, egy idióta taxi sofőr miatt.
A nagyi napi szinten járt hozzánk, és furábbnál-furább kérdésekkel bombázott. Például: Ki a legjobb barátom, szerelmes vagyok-e és hogy szeretnék-e Londonba menni!? Az utolsó kérdésre 'igen'-el válaszoltam, hisz mindig is érdekelt a város. A nagyi mesélt nekem az ott élő barátunkról Tomról... és hogy lassan házasodni készül, én mindig is imádtam az esküvőket és kíváncsi voltam arra is hogy hogy néz ki Tom és a  választottja. 
Minden szép és jó volt, csak épp három dologra nem akart nekem senki magyarázatot adni... az egyik a tetoválás volt a csuklómon... amiről még anya sem tudott, elmondása szerint...! Furcsa. A második az a gyűrű amit a kórházban adtak vissza egy nyaklánccal együtt véve... a legfurcsább benne hogy még életemben nem láttam őket. De tényleg!
Az emlékezett kiesésemet leszámítva jól vagyok, és élem az életem. De azért fáj hogy nem nagyon tudok emlékezni bizonyos dolgokra. 





14 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett :) kövit minnél gyorsabban!!! :D

    VálaszTörlés
  2. Imádom!! *-* Nagyon jó lett! remélem mindenre emlékezni fog! :)) Siess a kövivel! :)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó:D kövit minél hamarabb :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó lett!! És várom a következő részt!!

    VálaszTörlés
  5. Ha meg van a 20 pipa vagy a 20 komment akkor az első dolgom az lesz hogy kitegyem nektek :) :3 és örülök hogy tetszik ♥

    VálaszTörlés
  6. Azt hittem nem tudod majd befejezni. De végül sikerült. Nagyon ütős kis rész lett. Nem arra értem hogy rövid hanem mert....öhm nem tudom jó lett és kész. Jól fejezted be ezt arra értem adtál okot arra hogy oovassuk a második évadot. Hogy vajon mi lesz Anneel? Össze házasodnak-e? Vagy ilyesmi. Őszintén mondom hogy büszke vagyok rád és a blogra mert ilyen jól sikerült. Van 20 feliratkozod. Ügyes vagy és gyerünk az a husz írjon csak xDD Kérem a következő évadot! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *-* köszönöm :)) én még most se tudom elhinni hogy ennyien szeretik ♥ :))

      Törlés
  7. Nagyon jó lett!!!Kövit gyorsan! :)

    VálaszTörlés
  8. Nagyon jó lett!!! Imádom!!! :)

    VálaszTörlés
  9. Jólett Tifi^^ Remélem meg lesz a 20 :'DDD

    VálaszTörlés
  10. Jaj ez nagyon jo lett kérlek siess a kovivel nagyon ugyes vagy :)

    VálaszTörlés
  11. Gyorsan komizzatok!!!!Légyszíves!!!

    VálaszTörlés