2013. július 27.

Part 21.- Párizsban 2 nap: Zűrzavar a "paradicsomban".

Sziasztok:) egy kicsit szomorú vagyok :( mivel elvileg 15 rendszeres olvasóm van, de mindig csak 5-6pipa van a véleményeknél .... lécci akik eddig nem pipáltak csak olvastak azok is tegyék már meg , érdekelne hogy tényleg 15 ember olvassa-e a blogom ... :)
De köszönöm az a 3-om kommentet és pipát :) ♥

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mikor meg érkeztem , csak maga biztosan besétáltam és hátra mentem a backstage-be. Senkit sem találtam, így a színpad felé vettem az irányt. Paul ott állt, én megálltam mellette és figyeltem a fiúkat.
-Jesszusom Anne, mióta álldogálsz itt ?-nézett rám Paul nevetve.
-Most jöttem csak...-szóltam és elkezdtem halkan énekelni a többiekkel együtt a "Kiss You"-t.
-Most akkor mi van köztetek?-kérdezte Paul, és közben nagyban magyarázott valamit a telefonjába.-Ezer bocs!-szólt és eltűnt mellőlem.
-Én se tudom!-mondtam halkan. Egy kis idő múlva egy fiú állt meg mellettem kicsit idegesen.
-Hol van Paul?-kérdezte tőlem hadarva az egyik stúdiós, vagy mit tudom én ki.
-Nem tudom!-vágtam rá nemes egyszerűséggel.
-Jó akkor te mész ki! Harry barátnője vagy úgy is... tessék !-nyomott a kezembe egy papír lapot.-A fiúk kaptak egy pár jelölést, menj ki olvasd fel és buzdítsd őket hogy szavazzanak!-mondta a fickó és szó szerint kilökött a színpadra. A reflektorok sokasága rám szegeződött, láttam ahogy a fiúk szeme felcsillan, de meg is voltak lepődve hogy mit keresek a színpadon. Én nem akartam a megtört báránykát játszani, inkább felemelt fejjel kisétáltam a mikrofonhoz és elmondtam amit Paulnak kellet volna. A közönség óriási sikításokba kezdted mikor fel olvastam  a jelölések sokaságát. Majd egy óriási taps és ujjongás után, elindultam le a színpadról.
-Anne beszélnünk kell...-fogta meg a kezem Harry , mikor már a színpad szélén jöttem le a lépcsőn.
-Engedj el Harry!-utasítottam és meg sem fordulva tovább mentem. Büszke voltam magamra hogy ilyen erősen megtudtam állni hogy ne ugorjak Harry nyakába és ne csókoljam le a színpad kellős közepén... nagyon kevés kellet már hozzá. A koncert után a fiúk kimerülten léptek be az öltöző ajtaján. Én a kanapén ültem és a kihelyezett pezsgőből iszogattam.
-Ügyesek voltatok!-mondtam majd felálltam és a poharamat letettem az asztalra.
-Te is!-kacsintott Niall. Én elmosolyodtam és Harryre néztem.
-Tudunk beszélni?-nézett föl, egy kicsit szomorúan de a szemén látszott hogy feszült.
-Most ?-kérdeztem vissza mint aki semmit sem ért, pedig minden tisztán világos volt számomra.
-Hallod Ann, ne szórakozz ... hallgass legalább végig.-állt föl dühösen Hazza.
-Hallgassalak végig? Rendben!-elindultam az ajtó felé és Harryt a csuklójánál fogva ráncigáltam magam után.
Kimentünk az öltöző ajtaján és megálltunk a fal mellet, az ajtó becsapódott mire én egy kicsit megrezzentem. Háttal a falnak dőlve vártam Harry hegyi beszédét... de nem kezdtek el magyarázkodni, nemes egyszerűséggel a számnak ugrott. Olyan vadul kezdett egy csókolni mint még soha.
Nekem az nagyon bejött és kérelem nélkül rögtön vissza csókoltam, ő erre egy kicsit meglepődött, gondolom azt hitte hogy ellököm magamtól vagy ilyesmi, de tévedett. Egyik kezével a falat támasztotta a másikkal pedig a derekamnál fogva húzott magához, én a kezemet a vállán pihentettem és néha beletúrtam göndör hajába. Soha nem csókolóztunk még így, ez nem az egyszerű vagy a romantikus csók volt, nem ez a kettő között... vad de szerelmes is egyszerre, nem tudom leírni, eszméletlen érzés. Mikor levegő hiányában elváltunk egymástól én csak a zöld szemébe néztem és vártam hogy mit mond.
-Szeretlek!-suttogta és újra megcsókolt.
-Én is , de ha még egyszer szőke hajú lányok közelébe mászkálsz, irtó nagy bajban leszel!-mondtam kaján vigyorral.
-Már alig várom!- és a kezét lejjebb csúsztatta a derekamról egészen a fenekemig, majd úgy csókolt meg, szorosan magához húzott és már 1mm sem volt köztünk.
Mikor vissza mentünk a fiúkhoz én csak leültem a kanapéra és vártam a reakciókat.
-Nah, gerle pár ? Szent a béke?-nézett körbe Lou vigyorogva.
-Természetesen!-vágta rá Harry, mire én felkuncogtam.

Az este hátra levő részében a fiúkkal beszélgettünk és nagyban nevettünk.
-Menjünk el egy bárba!-hoztam föl az ötletet , mire mindenki felpattant és elindult kifelé.
-Gyere ide!-húzott magához Harry és szorosan átkarolt a derekamnál.-Csak az enyém vagy!
-Biztos?-néztem rá mosolyogva mire ő csak bólintott és megcsókolt.

A bárban voltak egy páran, de tudtunk magunknak szerezni egy asztalt. A fiúk mindenféle italt öntöttek össze, én meg Liam pedig csak figyeltük az eseményeket.
-Ennek nem lesz jó vége!-nézett rám nevetve.
-Nem nekem lesz holnap fej fájásom!-mondtam mosolyogva és figyeltem ahogy a fiúk tovább "isznak".
-Elmegyek a pulthoz egy koktélért, jössz?-néztem Harryre aki csak mosolygott és elindult.
A pultnál nyüzsögtek a részegebbnél részegebb fiúk, én csak oda álltam az egyik mellé és a bárpultoshoz irányítottam a közlendőm, Harry közben megállt valami csapatnál beszélni, akik valami régi ismerősök.
-Szia cica, van gazdád?-jött felém az értelmes kérdés és egy kéz a fenekemre csúszott és erősen belemarkolt.
-Hallod ember te mit képzelsz magadról?-rántotta hátra a fiút Harry.
-Hagyjál már, ki vagy te ?-kezdted el kötözködni a srác és meglökte Harryt. A fiúk felfigyeltek ránk,de nem volt nehéz egy hatalmas tömeg gyűlt körénk és hol azt kiabálták hogy "elég" hol pedig azt hogy "üsd szét a fejét".
-Harry hagyd abba, nem ér ennyit!-kiáltottam a barátomnak, de mintha a falnak beszélnék, egyik fülén ki , másikon be. Niall és Lou próbálta szét választani a két verekedőt, nem sok sikerrel. Mikor már kezdtem meg unni hogy feleslegesen ordibálok beléptem a két fiú közé és erőteljesen elordítottam magam hogy most már tényleg elég. Soha nem bírtam ha verekednek körülöttem...!
Kár volt, a srác keze pont felém lendült, amit Harry észre vett és arrébb lökött. Mivel magassarkúba nem nagyon lehet dölöngélni így elég ügyesen rá estem egy asztalra, a fejemet pedig szépen bevertem a könyökömmel együtt. 
-Anne!-kiáltott felém Liam és elindult hogy felkaparjon a földről.
Végre megjelentek a kidobók és a két gorilla szét szedte a fiúkat majd a kijárat felé vették az irányt. 
Én egy kicsit megszédülve álltam föl a földről némi segítséggel majd elkezdtem kifelé menni megnézni hogy néz ki Harry, csak a szája vérzett egy kicsit és egy kisebb pukli lett a szeme alatt, ahogy pedig a másik srác nézett ki... mint akit egy autó elé dobtak , még mentőt is hívtak neki a részeg haverjai.
-Jól vagy ? -léptem oda Harryhez, és  megfogtam a kabátját amit éppen leakart volna dobni a földre.
-Te jól vagy-e , nem akartalak ilyen csúnyán ellökni, csak az a szemét majdnem megütött...!-mondta aggódva és megsimogatta az arcom.
-Köszönöm, és jól vagyok!-csókoltam meg. Elindultunk haza, mindenki meglőtte az ágyat hisz holnap megint mehetünk fél 11-re a próbára. Harryvel este egymás karjaiban aludtunk el, és olyan közel tartott magához mintha az élete múlna rajta, és én csak mosolyogtam. 

8 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett!Örülök hogy újra szent a béke! :) Siess a kövivel!!! :) :D

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy kibékültek! :) Nagyon szuper lett! GYorsan a kövit! :)

    VálaszTörlés
  3. Kapdbebazdmeg amúgy jó lett. Nem szereteeeem Harryt mert a rokonom baszod xD na mindegy király lett kövit :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ????? öhmm oké , biztos ..! saját vélemény :) de te tudod .. :D

      Törlés
  4. Nagyon jó lett!:D És végre kibékültek! :)) Kövit! :*

    VálaszTörlés
  5. Nagyon tetszik. Most hülye leszek, de szerintem Paul azért húzta el a csíkot, mert félt kiállni a színpadra. Na mindegy. Siess a kövivel. :)

    VálaszTörlés
  6. siess a kövivel :)
    amúgy nagyon szeretem a blogod, minden este telóról olvasom és ott nekem nem enged bejegyzést írni. pedig minden egyes kis részt meg lehetne dicsérni! Nagyon ügyi vagy ;)

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm a kommenteket :)) annyira örülök hogy tetszik .. amúgy már majd nem elsírtam magam X'D ♥ köszönöm tényleg .. :) :3

    VálaszTörlés