2013. július 16.

Part 8.- Végre tudom hogy fontos vagyok nekik

Ott guggoltunk... a fejemet a nyakába fúrtam , ő pedig erősen magához húzott. Annyira örülnék ha ez a perc öröké tartana. Mikor már a légzésem normális lett Harry felhúzott a földről.
-Tuti jól vagy ?-nézett a szemembe.
-Igen.-ennyi jött ki a számon.
-Gyere , felviszlek.-indultunk el,végig a derekamat fogta és szorosan magához húzott. 
Mindenkit eltolt maga elől és senkihez nem szólt. Én hol rá hol a többi emberre néztem. Néha elkezdtem keresni a szememmel Niallékat, de nem láttam őket sehol , míg fel nem értünk a lépcső közepére. Láttam hogy a nappaliba ülnek. Észre vettek ahogy felfelé megyünk Harryvel. Gyorsan felpattantak ahogy  látták hogy a fejem tiszta vörös és hullanak a könnyeim. Mire ők át vágták magukat a tömegen én már Harry ágyán ültem és arcomat a kezembe temetve sírtam. Harry éppen lement egy pohár vízért így egyedül voltam fent. Mikor kopogtak az ajtón nem szóltam semmit.Egy darabig vártak majd meg halottam egy ismerős hangot.
-Anne, jól vagy ?-kérdezte Niall.
Nem válaszoltam, remegtem. Majd meg hallottam Harryt. Elmondta a fiúknak hogy mi történt de  hogy már minden rendben és ő elintézi. A fiúk elkezdtek idegeskedni és minden áron be akartak jönni, de Harry rájuk szólt hogy most a nyüzsgésnek örülnék a legkevésbé. És igaza volt, nem tudtam volna meg szólalni.
Mikor bejött Harry letette a pohár vizet az ágy melletti kis asztalra. Majd leguggolt elém és meg fogta a combomat.
-Figyelj, nincs már semmi baj. Itt vagyok , megvédelek. -mondta és két zöld írisze csillogott a halvány fényben.
-Köszönöm.
 Kellet egy fél óra hogy teljesen lenyugodjak. Harry felajánlotta a szobáját hogy aludjak ott, mivel már nem kéne egyedül haza mennem ilyen állapottal. Én erősködtem egy darabig, de nem hagyta hogy elmenjek. Nem értettem miért lettem neki hirtelen ennyire fontos, de nem is foglalkoztam ezzel, hisz megmentett.
Adott egy pólót és egy nadrágot amibe át tudtam öltözni. Lefeküdtem az ágyra ő pedig leült a szélére.
-Nagyon sajnálom hogy ez történt....-nézet rám.
-Nem a te hibád! Ha te nem jössz most ki tudja hogy hol lennék.-mosolyodtam el, de nem volt az igazi.
-Szólj ha bármire szükséged van- mosolyodott el , majd elindult kifelé.
-Köszönöm!-majd becsukta az ajtót. Elnyomott az álom.

Hirtelen kinyitottam a szemem , és sírtam. Hol vagyok ? Mi történt ? 
Harry ront be a szobába. Én csak zokogok és nem tudom mit csináljak.
-Anne .. mi történt ?- rohant oda hozzám. 
Én nem szóltam semmit, csak sírtam. -Segíts.
Egy darabig csak szorított. Majd a többiek is berontottak. 
-Ki sikított? Mi történt ?- kérdezte Niall.
- Harry előbb ért ide.Hagyd majd elintézi-szólt Liam. Majd mindenki elment, Zayn pedig becsukta az ajtót.
Harry és én csak álltunk a szoba közepén egymás nyakába borulva. 

Lassan kinyitottam a szemem, a világosság beterítette az egész szobát. Körül néztem. Harry feküdt mellettem.
-Jó reggelt! Jól vagy?-kérdezte és felült.
-Neked is. Igen.. azt hiszem.- mondtam majd felültem én is.
-Az este nagyon megijesztettél. Mikor felsikítottál azt hittem az a barom vissza jött!-szólt és felkelt az ágyról és elővett egy pólót a szekrényéből. Én is felkeltem majd kinéztem az ablakon. Harry meg fogta a kezem és lementünk a konyhába. Mindenki lent volt.
Harry elengedte a kezem és a hűtő felé vette az irányt. Mikor meg látott Niall , szó szerint oda rohant hozzám és olyan erősen megölelt hogy azt hittem megfulladok. Mikor elengedett elkezdett kérdésekkel bombázni. Mi történt az este, miért sikítozok az éjszaka közepén, miért vagyok bezárkózva és miért sírtam. Mindent megpróbáltam sírás nélkül elmondani. Nagy levegőket vettem miközben elmeséltem. Tudom nem kéne ezt ekkora  dobra vernem , de tényleg nagyon megijedtem. Az egész napot ott töltöttem.Délután felé a fiúk felajánlották hogy elvisznek valahova. Mikor ki akartam deríteni hogy hova nem mondták el. Haza vittek hogy át öltözhessek meg ilyenek. 


Mikor kész lettem egyből kézen fogtak és elindultunk. Sétálgattunk egy darabig aztán egy nagy épület előtt megálltunk. Mikor beléptünk  egy óriási halba, a fiúk elkezdtek előre menni de én meg álltam. Niall vissza lépet hozzám és átkarolta a nyakam majd elindult ezáltal nekem is mennem kellet. 
A fiúkkal felértünk a 14 emeletre.  Bementünk az egyik szobába. Ott állt pár ember és Paul a menedzserük. 
A fiúk köszöntek neki majd bemutattak engem is. Mikor körbe néztem láttam hogy ez egy studio. Paul intett egyet a fiúknak az üveg túl oldaláról ahol én is álltam , ők pedig elkezdtek énekelni. Egy vagy két órát lehetünk ott, és iszonyatosan élveztem. Mikor már a fiúk kezdték unni elkezdtek bohóckodni és hülyéskedni. Én erre elnevettem magam  Niall pedig hangosan beleszólt a mikrofonjába.
-Végreeeee nevet!!-és lepacsizott a fiúkkal. Én Harryre néztem, ő pedig rám kacsintott. 
Végre éreztem , sőt tudtam hogy vannak akiknek fontos vagyok és hogy ők lettek egy új családom. 



2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett! Siess a kövivel! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Okés sietek :) De szerintem most már csak naponta fogok feltölteni :) mert ma is kettőt tettem fel :))))

      Törlés